Kell-e, hogy az Ön intézménye kínáljon augmentatív és alternatív kommunikációt (AAK)? Igen: az AAK nem olyan jó gyakorlat, amelyet néhány szakember kezdeményezésére lehet bízni. A fogyatékossággal élő személyeket ellátó intézményeknek és szolgáltatóknak (ellátás, oktatás, támogató szolgáltatások) biztosítaniuk kell, hogy mindenki, akit támogatnak, és akinek szüksége van rá, hozzáférjen a kommunikációhoz. Itt olvashatja, mit kell tartalmaznia egy intézményi szintű AAK-tervnek, és hogyan érdemes elkezdeni.
Miért jog a kommunikáció?
Az Egyezmény (CRPD) 2. és 21. cikke elismeri az augmentatív és alternatív kommunikációs módokat és a véleménynyilvánítás szabadságát. A kommunikációhoz való hozzáférés előtérbe helyezése közvetlenül ezekből következik.
Ez a védelem kérdése is: akiket megakadályoznak a kommunikációban, azok kiemelt célpontjai a bántalmazásnak, mert nem tudják jelezni.
Mit kell tartalmaznia egy intézményi szintű AAK-tervnek?
Az intézménynek teljes mértékben fel kell vállalnia az AAK-t mindazok számára, akiket támogat, és akiknek speciális kommunikációs igényeik vannak. A gyakorlatban ez négy munkaterületet jelent.
1. A kommunikációs szükségletek rendszeres felmérése
Minden intézménynek vállalnia kell egy egész intézményre kiterjedő megközelítést a kommunikációs szükségletek rendszeres felmérésére, és meg kell teremtenie a szükségletek kielégítésének eszközeit. A felmérés a Részvételi modellt (Participation Model) követi: a lehetőségek és a kiindulópontok azonosítására szolgál, soha nem arra, hogy kijelentse, hogy a személy „még nem áll készen”. Nincs korhatár, és nincsenek előfeltételek. A felmérés gyakorlati lebonyolításáról az Az AAK beállítása csapatban című útmutató szól.
2. A kommunikációhoz való jog beírása az intézmény dokumentumaiba
Az intézmény kulcsdokumentumainak kifejezetten ki kell mondaniuk a kommunikációhoz való hozzáférés jogát: szakmai program vagy célkitűzések, felvételi megállapodás, üdvözlő füzet, házirend, valamint a lakók és családok fóruma. Ez az egyik legkönnyebben ellenőrizhető pont egy ellenőrzés vagy minőségértékelés során, ezért az elsők között érdemes frissíteni.
3. A kommunikációs eszközök állandó elérhetősége
Szimbólumok, jelek, támogatott nyelvi táblák, szövegfelolvasós táblagépek: nem egy adott eszköz a lényeg, hanem az alapelvek összessége. A kommunikációs eszköz a személy hangja. Személyes, egész nap, minden helyen és minden kommunikációs partnerrel elérhető, és nem a napirend egyetlen sávjára tartogatják. A megközelítés multimodális: több eszköz egészíti ki egymást, hierarchia nélkül (lásd: Mi az az AAK?).
4. A csapatok képzése és a gyakorlat megváltoztatása
A kommunikációs partnereknek (szakembereknek, családoknak, a személy környezetének) képzésre van szükségük ahhoz, hogy az AAK minden interakcióba beépüljön.
A kezdés: 6 lépéses módszer
- Mérje fel a helyzetet. Sorolja fel a támogatott személyeket, akiknek speciális kommunikációs igényeik vannak, és azokat az eszközöket, amelyek ténylegesen rendelkezésükre állnak a mindennapokban.
- Jelöljön ki egy AAK-felelőst, és nyerje meg a vezetést: az AAK az egész intézmény projektje, nem egyetlen szakember feladata.
- Frissítse az intézmény kulcsdokumentumait: szakmai program vagy célkitűzések, felvételi megállapodás, üdvözlő füzet, házirend, a lakók és családok fórumának napirendje.
- Vezessen be eszközöket azonnal, akár egyszerűeket is: a minden helyiségben kifüggesztett támogatott nyelvi tábla már megváltoztatja a mindennapokat (lásd az alábbi csomagot).
- Képezze a csapatokat és a családokat, és írja bele a képzést a továbbképzési tervbe.
- Teremtsen kapcsolatot a helyi AAK-szakértelemmel: logopédusokkal, gyógypedagógusokkal és a legösszetettebb igényekre az AAK-ban jártas szakmai műhelyekkel.
A felmérésről, az AAK-felelős szerepéről, a partnerek képzéséről és a követésről lásd: Az AAK beállítása csapatban.
Kezdje most: ingyenes nyomtatható anyagok
Már az alkalmazás kiválasztása előtt is egyszerű, ingyenes nyomtatható anyagokkal lerakhatja az AAK alapjait ezen a héten. Három is elég a kezdéshez.
Támogatott nyelvi tábla
A helyiségben kifüggesztve vagy az asztalra téve lehetővé teszi, hogy az egész csapat szimbólumokra mutasson az interakciók során, eszköz nélkül. Ez az AAK legkönnyebben elérhető kiindulópontja a mindennapokban.
Vizuális napirend
Az idő strukturálása csökkenti a szorongást, segít előre látni a dolgokat, és építi az önállóságot, különösen autista vagy értelmi fogyatékossággal élő személyeknél. Minden intézmény a saját időpontjaihoz és tevékenységeihez igazítja.
Képes szekvencia
Az ismétlődő tevékenységekhez (étkezés, rendrakás, mosdás) lehetővé teszi, hogy a személy kövesse a lépéseket, és cselekedjen anélkül, hogy kimondott utasításra lenne szüksége.
Töltse le a nyomtatható anyagokat: kommunikációs tábla, a Pictalk Buddy szókincsfüzetei és szekvenciák a mindennapi feladatokhoz, regisztráció nélkül. A továbblépéshez: Kommunikációs tábla készítése és Vizuális támogatás: napirend, szekvenciák, időzítő.
Gyakran ismételt kérdések
Kell-e táblagépeket vásárolnunk?
Nem. Nincs kötelező eszköz: az AAK-t el lehet kezdeni szimbólumokkal, jelekkel és egy kinyomtatott támogatott nyelvi táblával. A digitális eszközök kiegészítik a megközelítést.
Ki támogathatja az intézményünket?
A helyi logopédusok, az AAK-ra szakosodott szervezetek és azok a csapatok, amelyek már a mindennapokban felszerelnek intézményeket, mint a Pictalk. Csapatok számára a Buddy Pro, amelyet már több mint 140 egészségügyi és szociális intézmény használ, lehetővé teszi a támogatott személyek csoportokba szervezését, és az egyes személyek kommunikációs jelentésének közvetlen megtekintését.
Szeretné áttekinteni az intézménye helyzetét, és megnézni, hogyan kezdhet bele a gyakorlatban? Foglaljon időpontot a csapattal.
Pictalk Buddy egy helyen egyesíti az AAK-táblákat, a vizuális napirendet, a vezetett szekvenciákat és a füzeteket, ugyanazokkal a szimbólumokkal, Androidon, iOS-en, weben és órán. „Fizessen tetszés szerint” alkalmazás, amelyet egy nonprofit egyesület fejleszt. Ismerje meg a Buddyt
Források
- Egyesült Nemzetek Szervezete, Egyezmény a fogyatékossággal élő személyek jogairól, 2. és 21. cikk.