Mi az AAK? Útmutató a kezdéshez

Az augmentatív és alternatív kommunikáció (AAK) a beszéd kiegészítésének vagy helyettesítésének minden módját magában foglalja: gesztusokat, jeleket, szimbólumokat, kommunikációs táblákat, beszélő alkalmazásokat, írást. Mindenkinek szól, akinek a beszéde nem elég ahhoz, hogy a mindennapokban megértsék, bármilyen életkorban és előfeltételek nélkül. Íme az alapok, majd az útmutatók, amelyeket szülőként vagy szakemberként érdemes elolvasnia.

Mi pontosan az AAK?

Az AAK a beszéd és az írás kiegészítésének vagy helyettesítésének minden módja, a gesztusoktól a beszélő alkalmazásokig. Nem egyetlen eszköz vagy módszer: a jelek, a szimbólumkönyv vagy a beszélő tablet egyaránt AAK.

Komplex kommunikációs igényről beszélünk, amikor valakinek a beszéde nem elégíti ki a mindennapi kommunikációs szükségleteit, az októl függetlenül. Idetartoznak például:

• azok a gyermekek, akik még nem vagy alig beszélnek, diagnózissal vagy anélkül (a gyermekem nem beszél);
• az autista személyek (autizmus és AAK);
• a Down-szindrómával élő személyek (Down-szindróma és AAK);
• az agyi bénulással vagy súlyos-halmozott fogyatékossággal élő személyek (hozzáférés: testhelyzet, kapcsolók, szemkövetés);
• azok, akik egy keveset beszélnek, de nehezen értetik meg magukat, vagy kommunikációjuk nem hatékony, például a gyermekkori beszédapraxia esetén (AAK és beszéd);
• a felnőttek, akik agyvérzés (afázia) vagy motoneuron-betegség következtében elvesztik a beszédüket (AAK felnőtteknek).

„De mi tökéletesen megértjük”

Sok család megérti gyermeke gesztusait, hangjait és tekintetét. Ez értékes, de részben a kommunikáció illúziója: az iskolában, az orvosnál vagy a boltban az emberek nem ismerik ilyen közelről a gyermeket, nem ismerik az életét, és gyakran félreértik. Az AAK célja, hogy mindenki megértse a gyermeket, ne csak azok, akik megtanulták kitalálni, mit szeretne. Az „Így beszélj hozzám” kártya segít felkészülni ezekre a találkozásokra.

Alternatív vagy augmentatív: mi a különbség?

A név két szava két, egymást kiegészítő használatot ír le.

Az „augmentatív” kiegészítőt jelent: a meglévő eszközök mellé újak kerülnek. A határ nem éles: ugyanaz az eszköz az egyik embernél helyettesíti a beszédet, a másiknál kiegészíti.

Eszközös vagy eszköz nélküli AAK: eszközzel vagy anélkül?

A második megkülönböztetés a használt eszközökre vonatkozik.

Az eszköz nélküli AAK mindig kéznél van, de csak azok értik, akik ismerik a jeleket (kulcsszavas jelelésnél a teljes mondatot kimondja, és csak a fontos szavakat jelzi kézzel). Az eszközös AAK azt jelenti, hogy az eszköznek mindig Önnél kell lennie, de bárki megérti: a szintetikus hang messziről is hallható, az olvasni nem tudók számára is.

A papír és a digitális eszköz kiegészíti egymást, és a papíralapú tartalék akkor is nélkülözhetetlen, ha az eszköz nem áll rendelkezésre. A lehetőségek összehasonlításához és a kipróbálás megszervezéséhez olvassa el az eszközválasztás: papír, tablet, kipróbálás útmutatót.

Szimbólumok, módszerek, alkalmazások: néhány fogódzó

• A szimbólumok egyszerűsített rajzok, amelyek egy szót vagy gondolatot jelölnek; az ingyenes ARASAAC könyvtár az egyik legszélesebb körben használt forrás.
• A PECS képcserén alapuló AAK-módszer, amelyet főként a kérés tanítására használnak (PECS vagy robusztus AAK?).
• A Gayle Porter által kidolgozott PODD az oldalakat a szándék szerint szervezi (csevegés, kérdés feltevése, annak jelzése, hogy valami nincs rendben), nem szófaji kategóriák szerint (a kéréseken túl).
• Az AAK-alkalmazásokat az AAK-alkalmazások összehasonlítása mutatja be.

A szakkifejezéseket (pásztázás, alapszókincs, motoros tervezés…) az AAK-szószedet magyarázza.

Miért beszélünk multimodális kommunikációról?

Senki sem kommunikál csak egyféleképpen: beszélünk, de mutatunk, vállat vonunk, jegyzetet írunk is. Az AAK-t használó személy ugyanezt teszi: keveri a beszédet, a hangadást, a gesztusokat, a papírt és az eszközt, attól függően, kivel van, és milyen helyzetben. Egyetlen mód sosem elég (Williams, Krezman és McNaughton, 2008, idézi Beukelman és Light, 2020).

Egy jel gyakran elég egy egyszerű kéréshez, közeli személlyel; az alkalmazás történetek elmeséléséhez való, vagy olyannal való beszélgetéshez, aki nem ismeri a jeleket; a papír átveszi a szerepet, ha az eszköz nincs kéznél. A cél tehát nem az, hogy az egyik eszközt a másikkal váltsuk fel, hanem hogy több lehetőség álljon rendelkezésre. A megértett gesztus vagy hang sikeres üzenet: válaszoljon rá, bármilyen csatornán érkezett.

A kommunikáció jog

A kommunikáció alapvető emberi jog, mégis gyakran elhanyagolják időhiány, képzés hiánya vagy a nehezen beállítható eszközök miatt. A kommunikációhoz való hozzáférés megelőzi az önállóságot és a tanulást, és elengedhetetlen a jóléthez és a mentális egészséghez: sok kihívást jelentő viselkedés abból ered, hogy hiányoznak a kifejezés eszközei. Az intézményeknek is számolniuk kell az AAK-val (AAK az intézményekben).

Milyen alapelveket érdemes ismerni a kezdés előtt?

Ezek az alapelvek a kutatási konszenzust foglalják össze, ahogyan Beukelman és Light (2020) összegzi. Mindegyikről külön útmutató szól.

• Nincsenek előfeltételek: senki sem túl fiatal, túl idős vagy „nem áll készen”, és az úgynevezett előfeltételek különálló gyakoroltatása nem javítja a kommunikációt (Kangas és Lloyd, 1988; Romski és Sevcik, 1988), ahogyan az AAK-mítoszok című írás kifejti.
• A kompetencia feltételezése azt jelenti, hogy abból indulunk ki, hogy a személy többet ért, mint amennyit ki tud fejezni (AAK-mítoszok).
• Az AAK nem akadályozza a beszédet: nem fékezi, sőt gyakran segíti a fejlődését (Millar, Light és Schlosser, 2006; Romski és mtsai, 2010), részletesen az AAK és beszéd útmutatóban.
• Az AAK-t úgy tanuljuk meg, hogy látjuk használni: ha beszéd közben a személy saját eszközén rámutat a szimbólumokra (modellezés), annak nagy hatása van a megértésre és a kifejezésre több metaanalízis szerint (Allen és mtsai, 2017; O’Neill, Light és Pope, 2018), lásd modellezés, várakozás, válasz.
• A környezet legalább annyira számít, mint az eszköz: az a nyelv, amelyet a családdal való kommunikációra nem használnak, végül feledésbe merül, és a szakemberek elkötelezettsége önmagában nem elég (kommunikációs partnerek képzése).
• A kommunikáció több a kérésnél: a hírek megosztása, a köszönés, a viccelődés vagy a történetmesélés ugyanolyan fontos, mint a szükségletek kifejezése (Light, 1988), lásd a kéréseken túl.
• A személyes szavak ugyanolyan fontosak, mint az alapszavak: a kezdő a saját szavaival indul (nevek, ételek, játékok) és néhány erőteljes szóval, például „még”, „kész” vagy „segítség” (Laubscher és Light, 2018), lásd mely szavak kerüljenek az eszközbe.
• A szókincs sosincs kész: a nem frissített szókincs az egyik fő oka annak, hogy az eszközöket abbahagyják (Johnson és mtsai, 2006), ezért fontos az eszköz szavait naprakészen tartani.
• A szavak nem mozognak: ha minden szó mindig ugyanazon a helyen marad, az odavezető mozdulat automatikussá válik, lásd a rács felépítése.
• Az AAK a megértést is segíti: a vizuális napirend minden életkorban működik (Bopp és mtsai, 2004; Knight és mtsai, 2015), lásd vizuális segédeszközök: napirend, szekvenciák, időzítő.
• Az olvasás és az írás mindenki számára cél: az írás az egyetlen út a korlátlan szókincshez, és előfeltételek nélkül tanítható, lásd AAK és írás-olvasás.

Hol kezdje?

Kövesse az Önhöz illő utat, sorrendben. Ha a személy helyzete ismert (autizmus, Down-szindróma, afázia…), egészítse ki a fent felsorolt megfelelő útmutatóval.

Ön szülő

1. A gyermekem nem beszél: hol kezdjem: mérföldkövek, figyelmeztető jelek, első lépések otthon.
2. AAK-mítoszok: „túl fiatal”, „nem áll készen”… mit mond a kutatás.
3. AAK és beszéd: akkor is, ha gyermeke már mond néhány szót.
4. Modellezés, várakozás, válasz: hogyan beszélgessen az eszközzel minden nap.
5. Mely szavak kerüljenek az eszközbe: első szavak, alapszavak és személyes szavak.
6. Vizuális segédeszközök: napirend, szekvenciák, időzítő: hogyan segítse gyermekét a napja megértésében.
7. Eszközválasztás: papír, tablet, kipróbálás: próbálja ki, mielőtt dönt.
8. Az AAK finanszírozása: hogyan készítse elő a támogatási kérelmet.

Ön szakember

Logopédus, gyógypedagógus, pedagógus vagy ellátó, támogató csapat tagja:

1. Az AAK bevezetése csapatként: felmérés, AAK-felelős, csapatmunka.
2. Modellezés, várakozás, válasz: modellezés, várakozási idő és a partnerek képzése.
3. Mely szavak kerüljenek az eszközbe: alap-, peremszókincs és személyes szókincs.
4. A rács felépítése: rácsméret, rögzített pozíciók és színkódolás.
5. A kéréseken túl: minden kommunikációs funkció gyakorlása.
6. AAK és írás-olvasás: az olvasás és az írás tanítása.
7. AAK az iskolában: egyéni fejlesztési tervek, pedagógiai asszisztensek és adaptált tanulási anyagok.
8. AAK az intézményekben: mit kell tartalmaznia az intézményi AAK-tervnek.

Gyakran ismételt kérdések

Mennyi idő alatt lehet megtanulni az AAK-t?

Az AAK-t úgy tanuljuk, mint egy nyelvet, évek alatt, de ma el lehet kezdeni. A partnerek gyorsan fejlődnek: öt óránál rövidebb képzés is elég ahhoz, hogy megváltozzon a munkamódjuk (Kent-Walsh és Binger, 2013, idézi Beukelman és Light, 2020).

Ki támogathat minket?

A logopédus tanácsot adhat, és segíthet kiválasztani a megfelelő módszert és eszközt. Az AAK hazai szakmai műhelyei közé tartozik a Bliss Alapítvány (Segítő Kommunikáció Módszertani Központ) és az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara; érdeklődjön a helyi szolgáltatóknál és az iskolában is.

Pictalk Buddy egyesíti az AAK-táblákat, a vizuális napirendet, a vezetett szekvenciákat és a füzeteket, ugyanazokkal a szimbólumokkal, Androidon, iOS-en, weben és az órán. Annyit fizet, amennyit szeretne alkalmazás, amelyet egy nonprofit egyesület fejleszt. Ismerje meg a Buddyt

Források

• Beukelman, D. R. és Light, J. C., 2020, Augmentative & Alternative Communication: Supporting Children and Adults with Complex Communication Needs, 5. kiad., Paul H. Brookes.
• A könyvből idézett tanulmányok: Williams, Krezman és McNaughton (2008); Kangas és Lloyd (1988); Romski és Sevcik (1988); Millar, Light és Schlosser (2006); Romski és mtsai (2010); Allen és mtsai (2017); O’Neill, Light és Pope (2018); Light (1988); Laubscher és Light (2018); Johnson és mtsai (2006); Bopp és mtsai (2004); Knight és mtsai (2015); Kent-Walsh és Binger (2013).