A gyermekem nem beszél: hol kezdjem?

A gyermeke 2, 3 vagy 4 éves, és nem beszél, vagy alig, és Ön azon gondolkodik, hogy aggódnia kell-e. Itt találja a figyelmeztető jeleket, azt, kihez fordulhat Magyarországon, és mit tehet még ezen a héten. A fő üzenet: ne várjon szavakra vagy diagnózisra, mielőtt a gyermekének kommunikációs lehetőséget adna.

Iránypontok: mire számítsunk, mi legyen a figyelmeztető jel

Minden gyermek a saját tempójában fejlődik, és a nyelv nem követ pontos menetrendet. Vannak azonban iránypontok. Tipikus fejlődés esetén az első szavak 12 hónap körül jelennek meg (Bloom, 2000, idézi Beukelman és Light, 2020). A gyermekek kb. ötven szó ismeretében kezdenek két szót összekapcsolni, általában 18 és 24 hónapos koruk között (Owens, 2005). 3 év körül megjelennek a rövid, háromszavas mondatok.

A 7 év alatti gyermekek szokatlan fejlődésének felismerésére szolgáló ellenőrzőlista a nyelvi fejlődésre vonatkozóan többek között ezeket a figyelmeztető jeleket sorolja fel:

• 18 hónaposan nem mond spontán öt szót;
• 24 hónaposan nem mond tíznél több szót, vagy nem kapcsol össze két szót („apa elment”, „még sütit”);
• 3 évesen nem alkot rövid, háromszavas mondatokat, vagy gesztusok nélkül nem ért meg egy egyszerű utasítást;
• 4 évesen a beszédét a családon kívüliek nem értik;
• és bármely életkorban egy visszaesés: eltűnő szavak vagy gesztusok.

Bármilyen életkorban a szülő aggodalma elég ok arra, hogy a gyermek fejlődését alaposan megvizsgálják, ahogy a visszaesés vagy a fejlődés hiánya is. Más szóval: nem kell „biztosnak lennie” ahhoz, hogy tanácsot kérjen.

Kihez forduljon, és milyen sorrendben?

Magyarországon ezek a leggyakoribb első lépések.

1. A házi gyermekorvos vagy a védőnő. Mondja el nekik, mit vett észre, konkrét példákkal, és ha lehet, rövid videókkal.
2. Hallásvizsgálat. A hallássérülés, akár részleges vagy ingadozó is, visszatarthatja a nyelvi fejlődést. Korán elvégzendő vizsgálat.
3. Logopédiai felmérés. A logopédus felméri a megértést, a kifejezést és a nem verbális kommunikációt, és terápiát, valamint AAK-t javasolhat. Kérdezze meg a házi gyermekorvost vagy a védőnőt, hová fordulhat; a várakozási idők gyakran hosszúak, ezért jelentkezzen be mielőbb.
4. Szakorvosi és fejlesztő szolgáltatások: fejlődésvizsgálat, gyermekneurológiai vagy gyermekpszichiátriai ellátás, autizmus-diagnosztikai vizsgálat. Ha szükséges, a gyermekorvos vagy a logopédus továbbküldi Önt. A korai fejlesztés és gondozást a pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsága javasolhatja.
5. Később a támogatás és a finanszírozás: támogatás az óvodában vagy az iskolában (sajátos nevelési igény megállapítása szakértői véleménnyel, egyéni fejlesztési terv), valamint segítség az eszközökhöz. Az AAK finanszírozása: hogyan készítsünk elő finanszírozási kérelmet útmutató elmagyarázza a lépéseket.

Ha diagnózis születik, folytassa az Autizmus és AAK vagy a Down-szindróma és AAK útmutatóval.

Ne várjon diagnózisra a kommunikációval

A vizsgálatok hónapokig tartanak. Közben a gyermeknek van mondanivalója: éhes, fáj valamije, játszani szeretne, azt szeretné, hogy ránézzenek. Az augmentatív és alternatív kommunikáció (AAK) lehetőséget ad arra, hogy ezt ma elmondja, szimbólumokkal, fotókkal, gesztusokkal vagy beszélő alkalmazással (Mi az az AAK?). A támogatás a diagnózis megerősítése előtt is elkezdődhet.

• „Még túl kicsi, nem áll készen.” Nincsenek előfeltételek, és a kisgyermekeknek is hasznos: lásd: Mítoszok az AAK-ról.
• „Ha vannak képei, nem fog igyekezni beszélni.” A vizsgálatok szerint az AAK nem tartja vissza a beszédet, és gyakran támogatja: lásd: AAK és beszéd.

Ezen a héten otthon: az ellenőrzőlista

1. Nyomtasson ki néhány szimbólumot. A kezdéshez nincs szükség drága eszközre: néhány kinyomtatott, lamináltatott szimbólum, ott elhelyezve, ahol a dolgok történnek (asztal, fürdőszoba, bejárati ajtó), elég az első hetekre. Az ARASAAC szimbólumai ingyenesek.
2. Válasszon olyan szavakat, amelyek fontosak a gyermekének (családtagok nevei, a megnyugtató plüss, kedvenc ételek, az Ön tárgyairól és az Ön családjáról készült fotókkal), valamint néhány kis szót, amely mindenhol működik: még, kész, állj, segíts, akarom, nem. A kettő keveréke működik (Laubscher és Light, 2018). Lista és magyarázatok: Mely szavakat tegyük az eszközre.
3. Mutassa az utat. Amikor a gyermekéhez beszél, érintse meg a megfelelő szimbólumokat az ő táblájén („még szappanbuborékot!”): ez a modellezés, a legerősebb kutatási háttérrel rendelkező stratégia. Hogyan csinálja: Modellezés, várakozás, válasz.
4. Várjon, majd válaszoljon. Hagyjon valódi, 5–10 másodperces csendet, miközben ránéz, majd reagáljon bármilyen próbálkozásra: pillantásra, gesztusra, „véletlenül” megérintett szimbólumra.
5. Nem csak kérések. Adjon lehetőséget arra, hogy „nem”-et mondjon, megjegyzést tegyen („fúj”, „hú”), vagy hívjon valakit: A kéréseken túl.
6. Mutassa meg képekben, mi következik. Egy egyszerű „először / aztán” (először cipő, aztán a játszótér) gyakran enyhíti a szorongást az átmeneteknél: Vizuális támogatás: napirend, szekvenciák, időzítő.

A telefonon vagy táblagépen futó alkalmazás olyan hangot ad, amelyet mindenki hall, távolról is: lásd: Eszközválasztás: papír, táblagép, próba. A Pictalk ingyenes szókincseit (Essential 24, Springboard 48, Horizon 80) az oldaluk mutatja be.

Az eszköz mindig legyen kéznél

A gyermek nem tudja azt mondani, hogy „szomjas vagyok”, ha a táblája a szekrénybe van zárva: az eszköz mindenhová elkíséri, mint a hangja.

• Fix hely minden helyiségben, ahol időt töltenek, kézmagasságban.
• Laminált papír változat azokra az esetekre, amikor a táblagép nem praktikus: fürdés, uszoda, gyurma, autó.

Vigye be az AAK-t a rutinokba

Nincs szükség külön foglalkozásokra: a rutinok minden nap visszatérnek, ugyanabban a sorrendben, ugyanazokkal a szavakkal, ami ideális a tanuláshoz. A kisgyermekek ugyanis a szavaikat inkább helyzetek szerint szervezik, mint kategóriák szerint (Fallon, Light és Achenbach, 2003). Kezdésként válasszon egy-két rutint, ne mindet egyszerre.

Néhány szó mindenhol előfordul: még, kész, segíts, akarom. Ezek a törzsszókincs szavai; tartsa őket mindig ugyanazon a helyen, hogy a mozdulat automatikussá váljon (A rács felépítése). Egészítse ki őket személyes szavakkal: a kistestvér neve, a kutya neve, a kedvenc gabonapehely márkája. A kommunikációra való valódi okok megteremtéséhez (kis adag, hogy még-et kérjen; egy kicsit túl szorosan zárt befőttesüveg, hogy segíts-t kérjen) lásd a Modellezés, várakozás, válasz ötleteit.

Egy lap a nagyszülőknek, a gondozónak és a családnak

Minél többen használják az eszközt, annál többször látja a gyermek, hogy működik. Készítsen egyoldalas lapot a gyermekre vigyázó személyeknek:

• Hol van az eszköze, és hol vannak a fontos szavak (még, kész, segíts, nem, a kedvenc szavai).
• Hogyan mutassák: beszéljenek természetesen, teljes mondatokban, és közben érintsenek meg egy-két kulcsszót.
• Hogyan várjanak: 5–10 másodpercet, ránézve, anélkül, hogy befejeznék a mondatát.
• Hogyan válaszoljanak: reagáljanak bármilyen próbálkozásra, még a pontatlanra is, anélkül, hogy kimondott szót követelnének.
• A szabály: az eszközt soha nem tesszük el, és soha nem vesszük el büntetésként.

A testvérek gyakran kiváló modellek, főleg ha játékká teszi. A gyermek saját gesztusainak és reakcióinak magyarázatához adjon hozzá kommunikációs szótárt: lásd: az „Így beszélj hozzám” kártya. A nyomtatható anyagokat lásd az anyagok oldalon.

Tartsa életben a szókincset

Az a szókincs, amely sosem változik, végül a fiókban végzi: a frissítések hiánya az eszközök elhagyásának egyik fő oka (Johnson és mtsai, 2006). Tegyen hozzá szavakat, amikor hasznossá válnak: az új barát, a szombati állatkerti kirándulás, az aktuális rajzfilm. Elég egy fotó a telefonján. A Pictalk szókincseiben üres és rejtett mezők is vannak, hogy a szókincs bővülhessen anélkül, hogy bármit el kellene mozdítani.

Mit kerüljön

• A „majd meglátjuk” várakozást. A kommunikációs lehetőség nélkül eltöltött időt nehéz bepótolni.
• A tesztelést („Mutasd meg a kutyát”) a valódi beszélgetések helyett.
• Az eszköz eltételét, hogy ne sérüljön meg, vagy elvételét büntetésként: ez a gyermek hangja.
• Kimondott szó követelését, mielőtt válaszolna egy szimbólumra. A kommunikáció minden formája számít.

Gyakran ismételt kérdések

A 2 éves gyermekem nem beszél: feltétlenül súlyos a helyzet?

Nem, nem feltétlenül. Egyes gyermekek későn kezdenek beszélni, majd behozzák a lemaradást, de ezt előre nem lehet tudni: a háziorvossal vagy a védőnővel beszélni mindig indokolt, és az AAK elkezdése nem jelent kockázatot a beszédre nézve.

A gyermekem nem érinti meg a tábláját: mit tegyek?

Folytassa az út mutatását anélkül, hogy bármit követelne, ellenőrizze, hogy a kínált szavak valóban érdeklik-e, és válaszoljon bármilyen próbálkozásra. A tanulás a figyeléssel kezdődik.

Ki segíthet beállítani az AAK-t?

A logopédus a kulcsszakember, de egyedül is elkezdheti néhány szimbólummal és modellezéssel, majd a gyermeket támogató csapattal építse fel a tervet: lásd: Az AAK beállítása csapatban.

Pictalk Buddy egy helyen egyesíti az AAK-táblákat, a vizuális napirendet, a vezetett szekvenciákat és a füzeteket, ugyanazokkal a szimbólumokkal, Androidon, iOS-en, weben és órán. „Fizessen tetszés szerint” alkalmazás, amelyet egy nonprofit egyesület fejleszt. Ismerje meg a Buddyt

Források

• Beukelman, D. R. és Light, J. C. (2020). Augmentative & Alternative Communication (5. kiad.). Brookes. Idézett vizsgálatok: Bloom, 2000; Fallon, Light és Achenbach, 2003; Johnson és mtsai, 2006; Laubscher és Light, 2018.
• Owens, R. E. (2005). Language Development: An Introduction. Allyn & Bacon.
• Ellenőrzőlista: „Détecter les signes d’un développement inhabituel chez les enfants de moins de 7 ans” (francia nyelven).