A gyermeke AAK-eszközzel kommunikál: hogyan viheti be az iskolába, és hogyan érheti el, hogy ott valóban használják is? Három támpont van: írassa bele a szakértői véleménybe és a fejlesztési tervbe, képezze a gyermeke körüli felnőtteket, és készítse elő az egyes órák szavait. Először a magyarországi keretet mutatjuk be, majd azokat a gyakorlatokat, amelyek számítanak az órán.
Mi a keret: szakértői vélemény és fejlesztési terv?
Magyarországon a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók támogatását a pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsága által kiadott szakértői vélemény alapozza meg. A vélemény alapján az iskola egyéni fejlesztési tervet készít: ez rögzíti a megsegítést, a gyógypedagógiai és egyéb fejlesztést, valamint az eszközöket. Hogy a konkrét eljárás helyben hogyan zajlik, és ki hol vesz részt benne, érdemes megkérdezni az iskolától és a pedagógiai szakszolgálattól.
Írassa bele az AAK-t a tervbe, feketén-fehéren: a tanuló AAK-eszközzel kommunikál; ez az eszköz mindig elérhető (az órán, a szünetben, az ebédnél, a kirándulásokon); a felnőttek is használják. Így mindenki támaszkodhat erre a szövegre.
Ki biztosítja az eszközt az iskolában?
A tablet vagy más digitális eszköz adaptált eszköznek számíthat. Attól függően, hol él, az iskola vagy a fenntartója biztosíthatja, gyakran a gyermek egyéni fejlesztési tervének keretében. A várakozási idők és a kölcsönzés feltételei intézményenként eltérnek: kérdezze meg az iskolát és a pedagógiai szakszolgálatot. Személyes eszköz finanszírozásához lásd: Az AAK finanszírozása.
Pedagógiai asszisztensek, gyógypedagógusok és módszertani intézmények: ki mit csinál?
Pedagógiai asszisztensAz első kommunikációs partner az órán
Gyógypedagógiai intézmény, EGYMIGyógypedagógusa vagy utazó gyógypedagógusa az iskola lehetséges AAK-referense
A pedagógiai asszisztens vagy kísérő segítő, az első kommunikációs partner
A pedagógiai asszisztens vagy a kísérő segítő gyakran az a felnőtt, aki a legtöbb időt tölti a tanulóval (a pontos megnevezés és szerepkör iskolánként eltérhet). Értékes kommunikációs partnerré válik, ha három szokást elsajátít: modellál a tanuló eszközén beszéd közben, vár 5-10 másodpercet, mielőtt segítene, és soha nem válaszol a tanuló helyett. Egy rövid, gyakorlatias képzés is elég e szokások megváltoztatásához: lásd: Modellálás, várakozás, válasz.
Gyógypedagógiai intézmények és EGYMI-k az együttnevelésben
Az együttnevelés keretében az ép és az SNI-s tanulók közös osztályban tanulnak; a gyógypedagógiai intézmények és az EGYMI-k (Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény) utazó gyógypedagógusokkal támogathatják az iskolákat. Gyógypedagógusuk az iskola AAK-referensévé válhat (lásd: AAK bevezetése csapatban).
Hogyan készítsük elő a szavakat minden óra előtt?
Az iskolában a szókincs hétről hétre változik: növények, majd bolygók, majd vulkánok. Egy állandó társas szókincs, bármilyen gazdag is, nem elég a tananyag követéséhez (Westby, 1985, idézi Beukelman és Light, 2020). Építsen ki egy „szókincs-csővezetéket”:
- A tanár előre elküldi a szavakat a következő témához a logopédusnak vagy a családnak: elég egy 10-20 szavas lista.
- A témakör szavait hozzáadják egy erre szolgáló oldalhoz a témakör idejére, majd a végén archiválják (hogy később újra lehessen beszélni róla).
- A hosszú válaszokat otthon készítik elő, és felveszik az órára: egy kiselőadást, egy verset, a „Mit csináltál a hétvégén?” kérdésre adott választ.
- A szereplők mondatait felveszik a hangos olvasáshoz, valamint a képeskönyv ismétlődő mondatát a kisebb tanulóknak.
Jelöljön ki egy felelőst a szavak hozzáadására: gyakran a logopédus, a család vagy az AAK-referens. A lényeg, hogy a lista az óra előtt megérkezzen. A Pictalk Buddyban a szókincs szinkronizálódik az iskolai tablet és a család telefonja között, és a alapszavak nem mozdulnak, amikor egy témaoldal kerül hozzáadásra.
Hogyan igazítsuk a tevékenységet a tanulóhoz, és nem fordítva?
A Részvételi modell (Beukelman és Mirenda) azt javasolja, hogy figyelje meg, mit csinálnak a többi tanulók egy tevékenység során, mit csinál az AAK-t használó tanuló, és mi akadályozza. Ezután egy vagy több tényezőt állíthat:
| Tényező | Példa |
|---|---|
| Mennyiség | 10 helyett 5 kérdés |
| Idő | Több idő a válasz összeállítására, vagy előre elkészített válasz |
| Támogatás szintje | Egy felnőtt vagy egy osztálytárs |
| Bemutatás | Írott vagy szimbólumos utasítások a szóbeliek mellett |
| Válaszadás módja | A helyes válasz kiválasztása négy közül, címkék rendezése, betűzés |
| Nehézség | Maga a feladat nehézsége |
Például képeskönyv-felolvasás közben a tanuló kap egy oldalt a szereplőkkel, néhány igével (eszik, fut, elesik), három érzelemmel, a ki?, a mi? és a „jaj ne!” szavakkal. Részt vesz, ahelyett hogy passzívan hallgatna.
Hogyan ösztönözzük a társakkal folytatott beszélgetést?
Világos terv nélkül az AAK-t használó tanulók főleg felnőttekkel beszélnek. Egy megfigyeléses tanulmányban interakcióiknak mindössze 3%-a zajlott társakkal, egyharmaduknak egyáltalán nem volt ilyen, és a kommunikációs lehetőségek nagyjából felében hiányzott az AAK-eszköz (Andzik, Chung és Kranak, 2016).
- Mutassa be az eszközt az osztálynak: hogyan működik, hogyan kell kivárni a választ.
- Tervezzen szavakat a szünetekre: játékok, a barátok nevei, „Jössz?”, „Ez az enyém!”, „Szuper!”.
- Adjon hozzá a beszélgetőtársnak szóló kérdéseket („És Te?”, „Mit csináltál a hétvégén?”): hosszabbá és élvezetesebbé teszik a beszélgetéseket (Light és mtsai, 1999).
- Szervezzen páros játékokat, ahol az osztálytárs is használja a szimbólumokat.
Mi a helyzet az olvasással és az írással?
A betűzés az egyetlen mód arra, hogy abszolút bármilyen szót ki lehessen mondani, és így hozzáférni a tananyag teljes szókincséhez. Kínáljon billentyűzetet az elejétől fogva, még ha a tanuló még nem is olvas, és vigye be az eszközt az olvasásórákra: lásd: AAK és az írás-olvasás.
Hogyan kapcsoljuk össze az otthont és az iskolát?
- Ugyanaz az eszköz otthon és az iskolában, ugyanazzal a szóelrendezéssel. Ne váltson eszközt iskolaváltáskor: egyszerre egy átállás.
- Vizuális otthon-iskola napló vagy digitális jegyzetfüzet, hogy az otthoni napot és a hétvégét megoszthassák az iskolában.
- Nyílt fájlformátum (OBZ), hogy a szókincset megoszthassa a logopédussal, még ha az más szoftvert használ is.
Gyakran ismételt kérdések
Elutasíthatja az iskola a gyermekem tabletjét?
Ha az AAK szerepel az egyéni fejlesztési tervben, az eszköz a megállapodott megsegítés része. Ha nehézségek adódnak, beszéljen az iskolával, és kérjen egyeztetést a terv felülvizsgálatáról.
Segíthet a pedagógiai asszisztens a tanulónak megtalálni a szavait?
Igen, ha a tanuló kéri: megmutathatja, hol van egy szó. De soha nem választja ki a választ a tanuló helyett.
A Pictalk Buddy egyesíti az AAK-táblákat, a vizuális napirendet, a vezetett szekvenciákat és a jegyzetfüzeteket, ugyanazokkal a szimbólumokkal, Androidon, iOS-en, weben és órán. Fizessen tetszés szerint alkalmazás, amelyet egy nonprofit egyesület fejleszt. Ismerje meg a Buddyt
Források
- Beukelman, D. R. & Light, J. C., 2020, Augmentative & Alternative Communication (5th ed.), Paul H. Brookes. Idézett tanulmányok: Westby (1985); Andzik, Chung & Kranak (2016); Light et al. (1999).