A gyermeke PECS-t használ, és azon gondolkodik, érdemes-e áttérni a robusztus AAK-ra, gazdag szókinccsel egy tableten? A két megközelítésnek nem ugyanaz a célja: a PECS kiválóan tanítja a kérést, a robusztus AAK pedig azt célozza, hogy a személy bármit el tudjon mondani. Az egyikről áttérhet a másikra anélkül, hogy bármit elvenne a személytől.
Mi a PECS?
A PECS (Picture Exchange Communication System, képcsere-alapú kommunikációs rendszer) az Egyesült Államokban fejlődött ki 1985-ben, Andy Bondy és Lori Frost munkája nyomán, egy delaware-i állami programban autista tanulók számára. Az elv: a személy egy képet ad át a kommunikációs partnerének, hogy megkapja, amit szeretne. A csere nagyon láthatóvá teszi a kommunikációs szándékot, és megköveteli, hogy a személy odamenjen valakihez.
A módszer hat fázisból áll, itt egyszerűsítve:
- egy kép átadása egy kívánt tárgyért cserébe;
- a könyv és a partner felkeresése, akár távolról is;
- a megfelelő kép kiválasztása több közül;
- egyszerű mondat felépítése („szeretnék” + tárgy);
- válaszadás a „Mit szeretnél?” kérdésre;
- megjegyzéstétel („látok”, „hallok”).
A PECS az AAK erősen strukturált formája. Egy metaanalízis közepes és erős bizonyítékot talál a kérés megtanulására, a megjegyzéstételre viszont kevés bizonyítékot (Ganz és mtsai, 2012, idézi Beukelman és Light, 2020). A kérés képessége csökkenti a frusztrációt, de kommunikálunk azért is, hogy megjegyzést tegyünk, elutasítsunk, kérdezzünk, történeteket meséljünk. Ahogyan Beukelman és Light egyik idézett szülője mondta: az élet nem csak a sütikről szól. Lásd: Kérésen túl.
Mit értünk robusztus AAK alatt?
A kifejezés a klinikai gyakorlatban terjedt el, egyetlen kutatáson alapuló meghatározás nélkül. Egy rendszert akkor nevezünk robusztusnak, ha idővel lehetővé teszi, hogy a személy nagyjából bármit el tudjon mondani, amit szeretne, és ha együtt nő vele:
- nagy szókincs: kombinálható alapszavak („még”, „kész”, „megyünk”, „nem”) és személyes szavak;
- minden kommunikációs funkció: kérés, elutasítás, megjegyzés, kérdezés, történetmesélés, viccelődés, annak jelzése, hogy valami nincs rendben;
- állandó pozíciók, hogy a mozdulatok automatikussá váljanak (lásd: A rács szervezése);
- út a nyelvtan felé: igealakok, ragok, kis szavak;
- hozzáférés a betűkhöz, az egyetlen valóban nyitott szókincshez;
- folyamatos elérhetőség, otthon, az iskolában, úton-útfélen.
A robusztus nem azt jelenti, hogy az első naptól bonyolult: elindulhat néhány látható gombbal, a többit pedig idővel felfedheti, anélkül hogy bármikor áthelyezne egy már megtanult szót.
PECS és robusztus AAK: a különbségek
| PECS | Robusztus AAK | |
|---|---|---|
| Fő cél | Kérés kezdeményezése a partner felé | Kommunikáció minden okból |
| Eszköz | Cserélhető képeket tartalmazó füzet | Tablet, állandó pozíciójú könyv, vagy mindkettő |
| Szókincs | Főként a kívánt tárgyak nevei | Alapszavak, személyes szavak, kész mondatok, betűk |
| Tanulás | Fázisokra osztott protokoll, segítségadással | Modellálás valós helyzetekben, alkalmak teremtése, várakozás |
| Hang | Nem, a digitális változatokat kivéve | Igen, tableten |
A kutatás oldaláról a modellálás, amely a robusztus AAK középpontjában áll, az egyik legjobban alátámasztott stratégia (lásd: Modellálás, várakozás, válasz). Más elveket, például a motoros tervezést vagy a kész mondatokba szervezést eddig kevéssé vizsgáltak.
Mikor van értelme a PECS-nek?
- olyan személynek, aki még nem fordul a másikhoz kommunikálni;
- amikor a fizikai csere segít megérteni, hogy az üzenetet valakinek szánják;
- amikor a csapat képzett a protokollban, és mindenhol alkalmazza.
Semmi sem akadályozza, hogy közben gazdagabb eszközön is modellezzen: a kettő együtt is létezhet.
Hogyan térhetünk át a PECS-ről a robusztus AAK-ra?
- Tartsa meg, ami működik. Az ismerős képek, az, hogy valaki odamegy a másikhoz, és a már megtanult kérések továbbra is támpontot adnak.
- Eleinte használja ugyanazokat a szimbólumokat, hogy semmit se kelljen újratanulni.
- Először nem főnévi szavakat adjon hozzá: „még”, „kész”, „állj”, „segíts”, „nem ezt”.
- Modellezzen sokat, eleinte semmit sem követelve.
- Változatos kéréseket támogasson. Nem mindegyik kezdődik „szeretnék”-kel; az első kapcsolások gyakran elhagyják az „én”-t.
- Adjon szavakat a megjegyzéshez és az elutasításhoz: „fúj”, „szuper”, „jaj ne”, „most nem”.
- Hagyjon időt. Egy új eszközt több héten át, valós rutinokban érdemes megítélni.
Tartsa meg, ami működikIsmerős képek és az, hogy valaki odamegy a másikhoz
Adjon hozzá szavakatA kapcsoláshoz, megjegyzéshez és elutasításhoz
ModellezzenSokat, eleinte semmit sem követelve
Hagyjon időtTöbb hét, valós rutinokban
Az eszköz kiválasztásához (papír vagy tablet) és a kipróbálás megszervezéséhez lásd: AAK-eszköz kiválasztása. A Pictalk Buddyban a PicTalk Essential 24, Springboard 48 és Horizon 80 szókincsek állandó pozícióban tartják a szavakat, és „szeretnék + szó” keretmondatot kínálnak, amely a PECS 4. fázisához áll közel. A nyomtatható anyagok az anyagok oldalán érhetők el.
Gyakran ismételt kérdések
Végig kell vinni a PECS hat fázisát, mielőtt tabletre térünk át?
Nem: az AAK-nak nincsenek előfeltételei. Bármikor bevezethet gazdagabb eszközt, és mellette modellálhat vele (lásd: Mítoszok az AAK-ról).
A gyermekem a PECS-szel tud kérni dolgokat: miért változtassunk?
Szó sincs arról, hogy elvegyük, amit már tud. A cél az, hogy szavakat adjunk hozzá a megjegyzéshez, az elutasításhoz, a kérdezéshez és a történetmeséléshez.
Egy beszélő tablet megakadályozza, hogy a gyermekem beszéljen?
Nem: az AAK nem gátolja a beszéd fejlődését. Azt, hogy mit mondanak a tanulmányok, az AAK és a beszéd című cikk részletezi.
A Pictalk Buddy egyesíti az AAK-táblákat, a vizuális napirendet, a vezetett szekvenciákat és a jegyzetfüzeteket, ugyanazokkal a szimbólumokkal, Androidon, iOS-en, weben és órán. Fizessen tetszés szerint alkalmazás, amelyet egy nonprofit egyesület fejleszt. Ismerje meg a Buddyt
Források
- Beukelman, D. R., & Light, J. C., 2020, Augmentative & Alternative Communication (5th ed.), Paul H. Brookes.
- Beukelman & Light (2020) által idézett tanulmány: Ganz et al. (2012).
- Bondy, A., & Frost, L., 1994, The Picture Exchange Communication System, Focus on Autistic Behavior, 9(3), 1-19.