Gyermeke kiabál, üt, harap vagy a földre veti magát: segíthet az AAK? Gyakran igen. A kihívást jelentő viselkedés az esetek túlnyomó többségében üzenet: a személy el akar érni valamit, ki akar kerülni egy helyzetből, vagy kényelmetlenséget jelez, azzal az egyetlen eszközzel, amely abban a pillanatban működik neki. Az AAK egy másikat ad a kezébe, feltéve, hogy az legalább olyan könnyű és hatékony.
Mit akar mondani a viselkedés?
Az autista személyek több mint 90%-ánál előfordul valamikor kihívást jelentő viselkedés (Jang és mtsai, 2011, idézi Beukelman és Light, 2020). Amikor nem lehet kimondani, hogy „elég volt”, „fáj” vagy „nézz rám”, átveszi a szót a test. A leggyakoribb üzenetek:
Figyelem kérése„Gyere velem”, „nézz rám”
Tárgy vagy tevékenység kérése„Azt kérem”, „még”
Elkerülés vagy tiltakozás„Nem akarom”, „sok ez”, „állj”
Testi kényelmetlenségFájdalom, éhség, fáradtság, zaj, érzékszervi szükséglet
Mielőtt viselkedésről beszélne, mindig ellenőrizze, hogy nincs-e orvosi ok. Aki nem tudja kimondani, hogy „fáj a fogam”, az megütheti a fejét vagy megtagadhatja az evést. A testtel és a fájdalommal kapcsolatos szavakról a Test, fájdalom, beleegyezés című útmutatóban olvashat.
Hogyan lehet a viselkedést üzenettel helyettesíteni?
A funkcionális kommunikációs tréninget (FCT) Carr és Durand (1985) írta le, és több metaanalízis is alátámasztja (Beukelman és Light, 2020). Az elv: tanítson egy olyan üzenetet, amely ugyanazt az eredményt éri el, mint a viselkedés. A megközelítésnek hat lépése van.
1. Keresse meg a viselkedés funkcióját
Írja le, mi történik előtte (a kiváltó ok), maga a viselkedés, és mi történik utána (mit kap vagy mit kerül el a személy). Ez az ABC-táblázat: előzmény (antecedent), viselkedés (behaviour), következmény (consequence). Töltse ki több napon át, több helyszínen: a mintázatokból kiderül a funkció.
Példa: Levente minden alkalommal, amikor megkapja az írásgyakorlatait, eldobja a füzetét. A felnőtt ilyenkor elteszi a füzetet, és szünetet ajánl neki. Valószínű funkció: egy nehéz feladat elkerülése. Leventének elfogadható módra van szüksége, hogy kimondja: „túl nehéz” vagy „szünetet kérek”.
2. Válasszon legalább olyan könnyű és hatékony üzenetet
Az üzenetnek ugyanazt az eredményt kell elérnie, mint a viselkedésnek. Ha a SZÜNET megérintése három oldalnyi navigációt igényel, miközben a füzet eldobása azonnal működik, a viselkedés nyer (Horner és Day, 1991, idézi Beukelman és Light, 2020). Az üzenetnek tehát egyetlen érintésre kell lennie, minden oldalon, minden helyszínen. A Pictalk Buddyban például az Essential 24 szókincs minden oldalon ugyanazon a helyen tartja az igent, a nemet, a még-et, a kész-t, a segíts-t és az állj-t.
3. Tanítsa az üzenetet a viselkedés előtt
A feszültség első jeleinél, még a viselkedés megjelenése előtt, mutassa meg az üzenetet az eszközön („Szünetet szeretnél?”, miközben megérinti a SZÜNET gombot), majd azonnal válaszoljon. Segítsen a legnagyobb támogatástól a legkisebbig: apránként várjon egy kicsit tovább, mielőtt segít (lásd: Modellálás, várakozás, válasz).
4. Az üzenetre jobban reagáljon, mint a viselkedésre
Eleinte az üzenetnek minden alkalommal, azonnal működnie kell: a kommunikáció hatékonyabbá válik a kiabálásnál. A viselkedés ezzel szemben kevesebbet vagy lassabban érjen el.
5. Gondoskodjon róla, hogy mindenki ugyanígy reagáljon
Szülők, tanárok, pedagógiai asszisztensek, segítők, nagyszülők: ha egyetlen ember figyelmen kívül hagyja a SZÜNET üzenetet, a személy megtanulja, hogy az nem mindig működik. Írja le a szabályokat egy közös lapra.
6. Csökkentse a kiváltó okokat
Jelezze előre az átmeneteket, rövidítse le a feladatokat, kínáljon választási lehetőségeket, alakítson ki egy csendes sarkot. Hogy a személy tudja, mi fog történni és mikor ér véget, lásd: Vizuális támogatások: napirend, szekvenciák, időzítő.
Milyen helyettesítő üzeneteket ajánlhat?
| A viselkedés funkciója | Lehetséges helyettesítő üzenetek |
|---|---|
| Figyelem kérése | Vállra koppintás, integetés; GYERE, KÉRLEK; NÉZZ RÁM; VELED AKAROK LENNI |
| Tárgy vagy tevékenység kérése | AKAROM, MÉG, KÉRLEK + egy választás; konkrét kérések |
| Elkerülés vagy tiltakozás | NEM, KÖSZÖNÖM; KÉSZ; SZÜNETET KÉREK; ÁLLJ; fejrázás |
| Kényelmetlenség jelzése | VALAMI NINCS RENDBEN; FÁJ + testrész; TÚL NAGY A ZAJ; MEG KELL NYUGODNOM |
Ezek az üzenetek Beukelman és Light (2020) példáin alapulnak. Válassza ki őket a személlyel és a csapatával együtt. A kommunikáció további funkcióiról a A kéréseken túl című útmutatóban olvashat.
Tanítani kell a NEM, ÁLLJ és KÉSZ szavakat?
Igen, és korán. Néha aggódnak, hogy a személy „folyton” ezeket fogja használni: eleinte valószínűleg így lesz, és ez normális. Az elfogadható elutasítás képessége alapvető jog, és csökkenti a kihívást jelentő viselkedéseket. A tiltakozás és az önszabályozás szavai (állj, nem, kész, valami más, elég) az elsők között vannak, amelyeket érdemes felkínálni.
Amikor a személy játék közben azt mondja, ÁLLJ, azonnal álljon meg: megtanulja, hogy a szavának ereje van.
És ha az elutasítást nem lehet elfogadni?
Gyógyszer, vérvétel, biztonsági öv: egyes elutasításokat nem lehet tiszteletben tartani. Beukelman és Light (2020) ilyenkor azt javasolja, hogy kínáljon kontrollt a kényszeren belül: milyen itallal vegye be a gyógyszert, milyen sorrendben történjenek a lépések, melyik megnyugtató tárgyat tartsa meg, ki segítsen. Ismerje el az üzenetet („Tudom, hogy nem akarod”), még ha nem is tud eszerint cselekedni.
Gyakran ismételt kérdések
Elég az AAK ahhoz, hogy megszűnjenek a kihívást jelentő viselkedések?
Segíthet, ha az üzenet ugyanazt a funkciót tölti be, mint a viselkedés. Egyetlen eszköz sem garantál eredményt: a teljes megközelítés számít (funkció, üzenet, következetes válaszok, környezet).
Ki segíthet egy viselkedés elemzésében?
Egy pszichológus, egy logopédus vagy a személyt támogató multidiszciplináris csapat együtt elvégezheti Önnel a funkcionális elemzést.
A Pictalk Buddy egyesíti az AAK-táblákat, a vizuális napirendet, a vezetett szekvenciákat és a füzeteket, ugyanazokkal a szimbólumokkal, Androidon, iOS-en, weben és az órán. Egy „fizessen tetszés szerint” alkalmazás, amelyet egy nonprofit egyesület fejleszt. Ismerje meg a Buddyt
Források
- Beukelman, D. R., & Light, J. C., 2020, Augmentative & Alternative Communication (5th ed.), Paul H. Brookes, chapters 3 and 10.
- Carr, E. G., & Durand, V. M., 1985, Reducing behavior problems through functional communication training, Journal of Applied Behavior Analysis, 18(2), 111-126.
- Beukelman & Light (2020) műveiből idézett tanulmányok: Jang et al. (2011); Horner & Day (1991).